Kő’ kóla, kisanyám?

Egy szál virág, csokoládé, kinyitni az ajtót a hölgyeknek és még sorolhatnám. Kihalóban vannak már az udvarlás ezen formái. Még anyáink idejében azért iparkodtak a férfiak annak érdekében, hogy jó benyomást keltsenek a randipartnerükre, de ez valahogy elpárologni látszik. Most fordítva működnek a dolgok. Virágot maguknak vesznek a nők éjszaka a pubokban csoszogó öreg néniktől, csokoládét bánatukban zabálnak zokogva, kispárnát szorongatva, az ajtó pedig homlokról csapódik vissza.

Sarah egyik este otthon döglött melegítőben. Kapott egy üzenetet a 34 éves, komoly üzletembertől, aki testépítéssel foglalkozik szabadidejében, mellesleg akkora háta van, mint egy diszkrét kajak lapát. Emberünk találkozni szeretett volna. Mivel Sarah nem élt akkor párkapcsolatban, mondott rá egy áment, aztán a következő üzenetet tudta neki továbbítani az úriember.

– Fasza. Akkor indulj el te is a kocsiddal a Hungárián, aztán majd félúton találkozunk.

Ez tényleg faszán hangzik, Sarah a hasára fordult. Elképzelte, amint az egyik kúton összekoccannak a kocsikkal, flörtölve tankolnak egyet, a benzinpisztoly “beleélvez” a tanksapkába, isznak egy kávét az automatából és Sarah felgyújtja benzinnel az egészet a picsába, megadva az orgazmus érzését. Egyrészt nem ilyen tartamú üzenetre számított, másrészt igazán elegáns gesztus volt tőle, de Sarah nem élt a lehetőséggel. Visszapötyögte neki, hogyha látni szeretné, akkor egész nyugodtan nyomjon egy padlógázt, aztán parkoljon le a ház előtt. Sms harc vette kezdetét.
Sarah nyert.

Elvitte egy elég ismert helyre, ahol rengeteg étterem, kikapcsolódási lehetőség van a fiatalok számára, de érkezett a következő meglepetés. Leültette egy beton tömbre, ami egy kis tóra nézett, természetesen a vaksötétben. Sarah ott dekkolt, mint nagyi befőttes lekvárja, egy kemény órán keresztül. Azon elmélkedett, hogy vajon miért nem ülnek be valamelyik helyre. Eljátszotta az összes pénzét? Csődbe ment? Semmi másra nem vágyott csak arra, hogy egy szék legyen a valaga alatt és ihasson legalább egy pohár vizet, mert egy helyből izzadás volt aznap este, a vattaköpő versenyt pedig világrekorddal nyerte volna. Célzásképpen elhintette neki, hogy a barátnője vezeti az egyik éttermet, de ez is süket fülekre talált. Tudomásul vette, hogy a betonhoz fog idomulni a segge a randevú során az éj leple alatt, melyhez úgy kétmillió szúnyog is tartozott. Sarah ütögette magát, hiszen azok a kis rohadt vérszívók nem kímélték.

– Miért csapkodod magad?

– Ezt most komolyan kérdezed? Itt ülünk egy órája a vízpart mellett. Hármasával csípnek meg ezek a szarok egyszerre mindenhol. Nem ülnénk be valahova?

– Engem annyira nem zavar.

– Örülök neki, engem viszont igen.

Ahogy ezt kimondta némaságba borult a találkozó. Sarah vörösre ütötte magát, gyakorlatilag úgy nézett ki messziről, mintha most sajátítaná el a csárdás táncot. Embere megtörte a kínos, csapkodással vegyített csendet, ami percek óta tartott.

– Éhes vagyok. Te?

Juhhhééééééééé. Egy falat nem ment volna le Sarah torkán, nem korgott a gyomra, de puszta kíváncsiságból azt mondta, hogy éhen fog pusztulni, aztán várta a reakciót. Megkapta.

– Remek. Akkor menjünk haza, mert a csirke megolvad a kocsiban. Te is tudsz majd otthon enni.

Azt a kurva! Ha tudta volna, hogy fitness csirke haver bent döglik a csomagtartóban, akkor el sem indul otthonról. Sarah tett még egy utolsó próbálkozást.

– És mit szólnál ahhoz, ha beülnénk abba az étterembe, amit az előbb említettem neked. Itt van a sarkon és a barátnőm ma pont dolgozik.

– Akkor azt is eltudod intézni, hogy ingyen legyen a fogyasztásunk?

– Tessék? -leesett az állkapcsa.

– Ha tényleg a barátnőd, akkor már csak nem fizetteti ki velünk.

– Te hol élsz? Szerinted becsörtetünk az étterembe, közlöm, hogy ma randin vagyok és legyünk a ház vendége? Akkor kifizetem én, csak üljünk már be valahova, mert mindjárt letérdelek a partra és kiiszom a tavat.

– Azt már nem. Azt nem engedhetem meg. A kocsiban van egy flakon víz, mindjárt ihatsz.

Azt a spúr kurva nénikédet, gondolta magában. Elröhögte magát, feltápászkodott és szó nélkül elindult a kocsi felé. Az úriember megrökönyödve álldogált tovább. Sarah visszafordult.

– Jössz? Lehet, hogy csirke naccsasszony már kotkodácsol a szélvédőn, kitojt még 12 db tojást is a vacsorádhoz, a motorháztetőn pedig a parkolóőr felvert belőle egy rántottának valót.

Emberünk kullogott Sarah után, de lemaradt tőle jó pár méterrel. A semmiből egy emberes fing hangja csendült fel. Tudjátok….olyan, aminek azt a nevet adnád, hogy a büszke vadász fingja. Sarah megtorpant és visszafordult.

– Te! Most komolyan ez tudott kiosonni belőled?

– Azért maradtam le baszki, hogy ne halljad. Nem tehetek róla, megittam egy liter proteint, edzésről jöttem.

– Gratulálok. Most felkeltetted a tó összes állatát.

– Hagyjad már magad!

– Komolyan. Szerinted mennyire foshatta magát össze ettől a mit sem sejtő kiskacsa?

– Azért nem volt olyan hangos!

– Hát ne legyél ebben azért annyira biztos. Hallod?

– Mit?

– Már a békák sem brekegnek. Atomtámadás volt nekik ez a fing a javából.

– Jó fejezd be. Ne haragudj. Kicsúszott.

Sarah alig bírta ki röhögés nélkül, de tartotta magát. Lefékezett a parkoló automatánál.

– Kifizetem és mehetünk. – mondta pukkandúr.

Sarah ácsorgott. Alig várta, hogy eltakarodjanak onnan.

– Ez nagyon gáááááz, de van nálad egy ötszázas?

– Megismételnéd?

– A kocsiban felejtettem az aprót.

– Akkor egész nyugodtan tedd be a papír pénzt, mert ad vissza az automata.

– De nem akarom felváltani a húszasomat. Na. Nem hiszem el, hogy nincs nálad apró.

– Több is van nálam, mint apró, de azért elég vicces, hogy még ezt is nekem kell kifizetnem, mert elvileg egy randin vagyunk.

– Mi az, hogy ezt is? Nem is kellett ma fizetned.

– Azért azzal remélem tisztában vagy, hogyha ezt kifizetem, akkor én többet költöttem a mai randin, mint te…

Sarah bedobálta a pénzt, hogy végre ki tudjanak menni a parkolóból és véget érjen ez a fostalicska találkozó.
Az autóban arról áradozott az úriember, hogy mennyire jól érezte magát, jó lenne egy ismétlés. Sarah már akkor tudta, hogy nem akarja újra látni, hiszen egy burkifli árát is sajnálta tőle az a szerencsétlen. Miután befejeződött a nulla forintból megúszott randi, lelkesen kereste 5 napon keresztül emberünk. Sarah nem reagált semmire. Egy borozgatós péntek este viszont megsajnálta és válaszra méltatta.

– Már nem vagyok éhes, viszont még mindig megtisztelve érzem magam attól, hogy az első és egyben utolsó randinkon majdnem összefostad magad a gyönyörtől. Üdv: Update csirke

Innentől fogva megszűntek az üzenetek.
Ha el szeretnétek vinni egy nőt randizni, akkor legalább az első pár alkalommal erőltessétek már meg magatokat. Nem kell drága helyre vinni, de egy limonádé ára ne basszon földhöz. Fingani is finghattok, mi sem a bőrünkön keresztül engedjük ki a fáradt gőzt, de csak akkor tegyétek meg, ha már legalább egyszer együtt töltöttünk egy éjszakát.

Csupán két dolog… Tisztelet és figyelem! 🙂